a ma használt menedzsment eszközök egy része már több, mint 100 éves
a világ elment jórészük felett, így új tanokra, eljárásokra, módszerekre van szükség, ami a 21. század elvárásaihoz passzol
a „tervezés és kontroll” illetve a központosított utasításos (top-down) megközelítés mára elévült, alkalmazkodás nélkül a legtöbb cég azonnal csődbe megy
Egy új vezetési módszer, a Holacracy
a hangsúlynak a flexibilitáson kell lennie, a munkavállalóknak nagyobb beleszólást kell engedélyezni
fel kell ruházni őket a kellő hatáskörrel és felelősséggel (empowerment)
ehhez egyértelmű kommunikáció kell
pontos célmeghatározás szükséges, hogy mindenki tisztában legyen a követendő vízióval
felesleges munkaköri leírások helyett precíz szereposztásra van szükség:
mi a célja az adott szerepkörnek? mit ad hozzá a cég magasabb céljaihoz?
milyen területek felett rendelkezik az adott szerep?
milyen funkciókat kell ellátnia?
szervezeti egységek sem hagyományosak, hanem vannak kisebb körök (pl. social marketing), ami egy nagyobb kör alá tartozik (marketing)
közöttük pedig mindig van két kapcsolattartó, a magasabb körből egyvalaki közvetíti a lentebbi szintekre a felsőbb kör véleményét, míg fordítva az alacsonyabból egyvalaki közvetíti az igényeket felfelé a magasabb körnek
a felelősségi és a döntési szabadsága azonban minden egyes körnek megvan
alapvetően a feszültségek azonnali kezelése a cél
fontos, hogy nem csak a vállalatnak vannak céljai, hanem minden kisebb egységnek is, melyekért egységben dolgoznak
a meetingek a döntéshozás előre kitalált mederben folyik, de mindig előre haladnak, nincs feleslegesen elvesztegetett idő:
valaki elmondja az ajánlatát/javaslatot tesz módosításra
ezután pontosító kérdéseket lehet feltenni
a kezdeményező ezeket megválaszolja
a többiek, ha akarják, indoklással elutasíthatják, de ha nincs ilyen, akkor életbe lép a változás
státuszmeetingeket célszerű hetente tartani a projekteknek, ahol listát és akciótervet kell írni, hogy ki hol tart és mit ígér jövő hétre
