THE SELFISH GENE
Richard Dawkins
„a biológia határozza meg a viselkedésünket”
A genetika és a viselkedés kapcsolata
- a földi élet kialakulása azért kezdődött el, mert egy-egy molekula képes volt lemásolni önmagát és sokszorosodni
- ennek a folyamatnak a felgyorsulása, és a „másolási hibák” vezettek oda, hogy különböző fajok ki tudtak alakulni
- az evolúció alapegysége a gén, mert kiválóan örökíti át az elődje tulajdonságait, így szinte elpusztíthatatlan
- minden gén csak akkor tud életben maradni, ha továbböröklődik, emiatt nevezhetjük őket önzőknek (selfish), hiszen csak más gének kárára tud fennmaradni
- a DNS-ek (összetett molekulák) olyan örökítőanyagok, amelyek a genetikai információkat tárolják magukban
- minden élőlényben ezen DNS-ek sajátos egyvelege található, így az utódnemzés során a két fél saját DNS-eiből jön létre egy harmadik, egyedi állomány
- a reprodukáláshoz viszont rengeteg génnek kell együttműködnie
Túlélésre kalibrálva
- az emberi agy is azért alakult ki, hogy a sejtjeink közötti kapcsolatokat elősegítse, ezáltal a túlélést biztosítsa
- az egyének között folyamatos harc dúl a szűkös erőforrásokért, ezt az ösztönt tehát a génjeinkben hordozzuk
- de a természetben nem csak zéró összegű játszmák léteznek (egyik győz – másik veszít), hanem előfordulhat, hogy az összejátszásból mindkét fél profitál (túlél)
- minden fajnak vannak bevált stratégiái a túlélésre, és hosszútávon mindegyiknek megvan a létjogosultsága (pl. ha túlsúlyba kerülnének a ragadozók az áldozataikkal szemben, akkor előbb-utóbb egymást kezdenék enni, így az egyensúlynak muszáj mindig visszaállnia)
- alapvetően az egy fajba tartozó egyedek a későbbi fennmaradás miatt védik egymást a többi fajtól
- ezek a stratégiák természetesen az emberekben is megvannak:
- kultúránkban a gének helyett a mémek (melyek a kulturális átadás/utánzás egységének gondolatát hordozzák) az alapegységek
- így tehát az emberi viselkedés alapjait megtalálhatjuk a fent leírt evolúciós mechanizmusokban, hiszen mi is ezáltal „jöttünk létre”